Kapszulába zárt idő

Az Esztergomi bazilika keresztjében 1849-ben elhelyeztek az építők egy időkapszulát. Az utókor számára fontos kor-dokumentumokat helyeztek el benne, köztük egy pergamenre írt megemlékezést az építtető(k) nevével, és egy abban az évben szolgálatot teljesítő papok névsorával. A Bazilika renoválási munkálatai során került elő a kupola csúcsán álló kereszt függőleges szárából az oda beépített fémcső. Az épület felújítása részeként egy új időkapszula elhelyezését határozták el, mivel a régi megsérült, mikor a második világháborúban repesztalálat érte a keresztet. Az új időkapszula a régihez hasonlóan készült el, a fémhengerben egy üvegkapszula tartalmazza a benne elhelyezett új dokumentumokat: a régi, repesz-szakította eredeti dokumentum másolatát, és a mai, 2021-es keltezésű iratot, melynek megírására engem kért föl az Esztergom-Budapesti egyházmegye.

A dokumentum latin nyelvű szövegét Erdő Péter bíboros úr írta, melyben az épület felújításának munkálatairól, továbbá az idén megrendezett Eucharisztikus Konferenciáról emlékezik meg.
A dokumentum – hagyománytiszteletből – pergamenre íródott, mely anyag több száz éven át képes megőrizni az írást, amint azt a ránk maradt kódexek is bizonyítják.
Ez a távlat, hogy a munkája akár évszázadok múltán is fennmarad, s valaki számára érdekes lesz egykoron, bizony elérzékenyíti az embert, igazán megtisztelő, hogy én hagyhattam rajta kezem nyomát, betűimet ezen a (kor)dokumentumon.
A kapszulát augusztus 15-én, nagymisén áldotta meg a bíboros úr, majd október 7-én helyezték el újból a kupolakeresztbe.

Az iratot 2 példányban készítettem el, egyet az időkapszulába, egyet pedig másolatként, melyet a Bazilika Kincstárában megrendezett időkapszula-kiállításon helyeztek el.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/mit-rejt-az-esztergomi-bazilika-uj-idokapszulaja

Igazán nagy öröm – és mindemellett igazi kihívás – teljes oklevelet készíteni.
Az esetek túlnyomó többségében valamilyen előre nyomtatott oklevélbe pusztán a nevet kell odaírni, ami legfeljebb annyiban okoz fejtörést, hogy milyen írásmódot, stílust válasszunk, vagy hogy a nyomtatásra megfelelő, de kalligráfiára szinte teljességgel alkalmatlan papíron hogyan lehet mégis írni, a felületkezelésen.
Ha viszont a teljes oklevél elkészítése a megbízás, akkor tipográfiai feladattá is válik a munka, az információkat hierarchiába kell rendezni, a betűfokozatokat, a stílusokat össze kell hangolni, hogy harmonikus legyen az összkép. Ez több előtanulmányt kíván, de végső soron több örömöt is rejt magában.

A Pécsi Tudományegyetem díszokleveleinek elkészítése szép feladat volt, hálás vagyok a felkérésért, és gratulálok a Professzor uraknak az elismeréshez.

Nemrégiben vásároltam egy Wacom Cintiq digitális táblát, kifejezetten azzal a céllal, hogy a kalligráfiai munkákban segítsen. Sokszor van ugyanis, hogy szükség van a manuális kalligráfiák (pl. feliratok, vagy kézzel készített logók) utólagos digitalizálására, ha azt a későbbiekben digitálisan szeretnénk használni. Logók esetében ez ugye elengedhetetlen manapság, de a többi feladattípusnál is jól jön, hogy nem kell vektorgrafikus programban körberajzolni a beszkennelt kalligráfiát, hanem akár rögtön vektorkörvonalú ecsettel dolgozik az ember, vagy, ha pixelesen is dolgozunk, legalább a szkennelés műveletétől mentesülünk.

Másfelől ott az a múlhatatlan előnye a digitális rajzolásnak, hogy egy rosszul sikerült vonás visszavonható, nem kell eldobni – vagy kínkeservesen és lassan javítgatni – a teljes addig elkészült munkát, elég egy UNDO parancsot adni, és újraírni a kérdéses részt.

Persze, nem szabad elfelejtkezni a manuális munkáról sem, semmi nem ér közelébe annak, amikor látjuk az alkotó kéz rezdüléseinek nyomát a papír anyagán tintával, festékkel… egy hasonlattal élve olyan ez, mint a színház és a film közti különbség, a filmben számtalanszor újra lehet venni egy jelenetet, a színházban előttünk születik meg (hibáival együtt) a mű, pont ettől olyan szép és izgalmas.

Fontos persze, hogy a megfelelő programot találja meg az ember, és még ennél is fontosabb, hogy a programban igényesen kialakítottak legyenek a rajzeszközök, hogy a tábla nyolcezernél is több fokozatú nyomásérzékelő képessége valóban szép toll- vagy ecsetvonásokat hozzon elő, egészen megközelítve a reális, valóságos eszköz-nyomokat. Én a legjobbnak, legprofibbnak a CLIP STUDIO PAINT programot találtam, de egészen szép dolgokat lehet csinálni akár a Photoshop-pal vagy Illustrator-ral is, bár ezeknél kevésbé igényesek az alap eszközök, érdemes külön ecset/toll készleteket beszerezni (vagy készíteni).

Végül egy másik szempont a digitális táblával rajzolás gyorsasága, ami szintén nagy előny. Számomra ez leginkább abban testesül meg, hogy variánsokra is jut idő, több design ötletet ki tudok próbálni egységnyi idő alatt.

Egy kis összefoglaló video azoknak, akik nem láthatták a kiállítást.